Kati néni megrontott

Mindig is csodáltam a nőket. Talán ez volt a baj, mert a nagy csodálattól valahogy mindig kevesebbnek éreztem magam náluk. Csodáltam finom kezeiket, kedves arcocskáikat, illatos, bársony tapintatú hajfürtjeiket. Kezdetben csak ennyit, a testük hangsúlyosabb részeire csak később terelődött rá a figyelmem.

Szüleimmel valójában nem lehetett a testiségről még csak szót sem ejteni. Egyedüli gyerek voltam, akitől sokat elvárt a család. Emellett az álladó aggódást és féltést is tökélyre vitték. A féltésbe természetszerűleg anyám agyament féltékenysége is beletartozott, s ez már kezdettől elriasztotta mellőlem a még bimbójukban nyíladozó kapcsolatokat is. Ha egy lánnyal eljutottam a kézfogásig, netán az első csókig, kompromittáló adatok tömegét szedték elő hamarjában szegény lányról. Az egyik cigarettázott (ó!), a másiknak sok barátja volt előttem és így tovább a főbenjáró bűnök erdejében. Tiltakozásról, ellenkezésről szó sem lehetett. Tudtam, hogy ez az erőszakos hibakutatás számukra egyfajta önigazolás volt, miért is nem szabad az illető hölgyecskét eltűrni a közelemben.

Valószínőleg ez lett az oka annak, hogy a testi szerelem gondolatától is bűntudatom támadt, bár ezt már csak a felnőtt szemével látom ilyen tisztán. Persze a hódítás, a csakérzés, a vadászat izgalmai engem is vonzottak. Sok lány került így kapcsolatba velem, ám amint a lényegre terelődött a szó, mintha egy láthatatlan háló ereszkedett volna közénk. Sokáig a lányok ezt nagyon titokzatosnak tartották, utólag tudom, sokuk hosszú időn át szenvedett miattam. Így telt el az életem első tizenhat éve.

Akkortájt már régen tudtam, mi az az orgazmus, a fiúk nagy többségéhez hasonlóan önálló tapasztalataim révén. Egy okkal több vonzott hát az igazi testi szerelemhez, ám ekkorra már teljesen megkövültek bennem a gátlásaim. Kezdeményezni nem voltam képes, titokban folyton arra vártam, hogy egy lány magával ragad és leteper végre. Nem voltak illúzióim, úgy hitte, erre hiába várok. Másképp alakult.

Ott élt a lakótelepünkön egy közel harmincöt éves, elvált asszonyka. A srácok odafigyeltek rá, és sűrűn kitárgyalták, mert igen formás darab volt. Szerintem közülünk sokan őriztek róla már nedves álom-emlékeket. A kora viszont tiszteletet parancsolt, ráadásul nem is igen érintkezett a környezetével, mert a szomszédban lakó vénasszonyok - válása és gyermektelensége okán - sűrűn a szájukra vették. Lehet, hogy a sok vén ribanc csak a fiatalságát és függetlenségét irigyelte tőle, ő pedig nagyívben elkerült minden velük való konfliktust.

Esténként, főleg nyáron többen rendszeresen felmásztunk az ablaka előtti akácfára, intim képi emlékek beszerzése céljából. Egy alkalommal - épp volt egy pasija - alaposan sikerült kilesni. Pont a Dodóval, a legjobb haverral gémberedtünk alig egy órája a tüskés akácon, mikor felkapcsolta a villanyt és kilibbent a konyhába. Azt hiszem, teát vagy kávét főzhetett, de ennél fontosabb volt, hogy mindezt nőiességének teljébe öltözve, falatnyi piros bugyiban és melltartóban tette. Sürgött-forgott, és amikor szembe fordult az ablakkal, felénk villant a bugyivonal mellett két kis szőrpamacs. Dodóval együtt kishíján lesóhajtoztuk magunkat a fáról. Félkosaras melltartójából (Dodó cicibugyinak hívta) kiemelkedtek csokoládébarna bimbócskái, amik úgy csücsültek formás, körte alakú mellein, mint a mazsola a remegő puding tetején. A haja kócos volt, és ott ahogy tett-vett, lejtett a konyhában, volt benne valami ördögien szédítő kurvás sárm. Én akkor fél lábamat odaadtam volna egyetlen simogatásáért. A kukkolás alatt még azt sem vettem észre, hogy az ingemre csurrant a nyálam…

Kisvártatva egy magas, barna árnyék lopózott Kati háta mögé. Izmos felsőteste teljesen kitakarta előlünk az előbbi izgalmakat. Átölelte a lányt, és a füle mögé csókolt, amitől Kati erősen megfeszült. Nagy kezei elindultak a megcsodált testen, egyre titkosabb tájak felé, és én úgy éreztem, mint aki megkötözve kénytelen végignézni, hogy ellopják a biciklijét. Becsúsztatta két tenyerét hátul a csöpp bugyiba, majd elhajolt és a fogaival kikapcsolta a melltartót. Mi a fán majdnem megtapsoltuk ezt a cirkuszi mutatványt, el sem tudtuk képzelni, hogy is lehet ezt megcsinálni. Kati mellei szemlátomást megkeményedtek, a mozgása is megváltozott. És a szemei! Mint egy mély barna kút, amibe rögtön beleszédül a mit sem sejtve belepillantó férfiember.

A bugyi lassan csúszni kezdett lefelé, majd a lány térde magasságában megállapodott. A nagy szőrös fenék, ami az ablak felé csúfondároskodott, ütemes mozgásba lendült, egyre gyorsabban és gyorsabban. Lassan az ablakon át is hallani lehetett a számunkra még ismeretlen, ám annál izgatóbb hangokat. A lány kibontakozott a hústorony alól. Kezével megragadta a pasi fénylő, csúszós szerszámát, és mint egy kötőféknél fogva a marhát az asztalhoz vezette. Az ürge bamba vigyorától még ma is feláll a szőr a hátamon. A lány lassan és kívánatosan feltálalta testét az ebédlőasztalon. A kezében tartott pasit lassan az ölébe vonta, a lábait a dereka köré kulcsolta, majd megkapaszkodott a radiátor csövében. Eszeveszett tánc kezdődött. Mindent közelről láttunk, amit csak lehetett. Kati előbb lassan, körkörösen mozgatta csípőjét, ami a férfi ellentétes mozgásával még érzékibb lett. A pasi hamar bevadult. Felordított, nagy mancsai körmét belevájta a lány derekába, melleibe, közben undorítóan vicsorgott. Egyre nagyobb erővel csapta magát a lányhoz, a végén szinte felöklelte. Mi nem gondoltuk, hogy valami nincs itt rendben, mert még közelről nem láttunk ilyesmit. Kati viszont egy durva lökés után felkiáltott, és úgy rúgta le magáról a pasast, hogy az a tűzhelynek tántorodott. Később nem kis elégtétellel láttuk, hogy jól meg is pörkölődött a szőr a hátsóján. A lány felpattant, és jól érthetően a pali tudtára adta, legközelebb melyik közeli rokonánál próbálkozzon. A férfi még mindig a párzási düh hatására üldözni kezdte a lányt. Már egy-két pofon is elcsattant, mikor Dodónak mentő ötlete támadt: a zsebében lévő horgászólommal bezúzta az ablakot. A csörömpölésre a pasi az ablakhoz ugrott, így Katinak volt ideje egy szál köntösben az udvarra menekülni. A férfi nem láthatott minket a fa takarásában, de a lány, mikor leért, nyomban tisztán látta a helyzetet.

Hetekig kerültük őt az utcán, hetekig álmodtunk az esetről, legtöbbet arról, ami az elején történt. Kati úgy tett, mintha mi sem történt volna, én azonban tudtam, hogy ez nem igaz. Akkor, ott egymás szemébe néztünk, láttam, hogy észrevett, bármilyen sötét is volt. Már alig látszott Kati szemén az a csúnya kék folt, mikor összefutottunk a boltban. Csak ő és én. Elkerülhetetlen volt. Sokat vásárolt, mert aznap kapott fizetést, tele is volt vagy három szatyor a cuccokkal. Úgy illett, hogy segítek neki cipekedni, bár féltem, hogy esetleg szóba hozza a történteket, és én akkor az aszfalt alá süllyedek menten. Hazavittem a szatyrait…
Az ajtó előtt illedelmesen el akartam köszönni, mikor csodálkozva rám kérdezett:
- Hát innen ki viszi el a konyháig?
A gyomrom összeugrott. Most be kell mennem oda, abba a konyhába. Bementem. Letettem a szatyrokat, mikor hallottam, hogy bekattan a zár. Nem fogtam fel a jelentőségét. Kati belibbent és megkért, hogy pakoljak ki, mert neki most okvetlenül le kell zuhanyoznia munka után. Szólt, hogy szolgáljam ki magam a hűtőből. Vodkát ittam, mert tudtam, hogy akkor este a pasijával konyakoztak, és abból én most kösz, nem kértem. A pia - lévén, hogy akkor még nemigen ittam - hamar belém fészkelt. Lassan megnyugodtam. Leültem és hallgattam a víz csobogását. Egyszer csak elképzeltem magamban Katit a zuhany alatt. Ahogy a víztől bizsergetve kihegyesednek a mellbimbói, a víz legördül hamvas, barna testén, a cseppek megülnek a szőrszálacskák végén, ahogyan a szappanhab lassan végigcsorog formás combjai belső oldalán. Egyszerre nagyon szűk lett rajtam a nadrág.

Kisvártatva könnyed hangon kiszólt és elmagyarázta, hol találok törölközőt, ő ugyanis elfelejtett vinni magának. Megkerestem és a résnyire nyitott fürdőszobaajtón szemérmesen könyékig benyúlva igyekeztem átadni a törölközőt. Finom, vizes kis kéz fonódott a csuklómra, és határozottan a fürdőszoba belseje felé ösztökélt. Úgy léptem be, mint Ali a szentélybe. Remegtek a lábaim, rekedt hangon próbáltam mentegetőzni, de ujját az ajkamra tette és belenézett a szemembe. Jaj, már megint az a meleg barna veszedelem! Dobolt a vér a füleimben, vörös volt a fejem, égtek a szemeim. Az arcát néztem, mert lejjebb nem mertem megbámulni. Mosolygott, mint egy ragadozó nagymacska a mancsa alatt vergődő antilopra. Meleg nedvességet éreztem a lábaim között. Mielőtt még elszégyelltem volna magam, rájöttem, hogy csak a felém fordított zuhanyrózsa áztatott el, mintegy véletlenül.
- Ó, te szegény! - kacagott Kati. - Jól megjártad. Bocsi, de ennek meg kell száradni, így nem mehetsz ki a lakásból, mit szólnak, ha meglátnak? - ,,sajnálkozott".

Lassan gombolni és cipzárazni kezdett. Álltam megbabonázva, és azon kaptam magam, hogy meghámoztak, mint egy banánt.
- Látod? Ennek több esze van itt lent, mint neked ott fent - mutatott cövekként büszkélkedő hímtagomra. - Gyere ide - búgta.
Tenyerébe vette és a kádba húzott. Lassan, módszeresen szappanozni kezdett. a vállam, a mellkasom, a nyakam - azt hittem, szétfeszít valami belülről. A csípőm, a fenekem és a combom jött sorra, majd személyesen őlordsága a lábam között. Addigra már az én kezemben is játszott a szappan. Kissé ügyetlenül, de rátaláltam minden fontosabb szappanoznivalóra. Addig-addig szappanoztunk, míg beszéd helyett már csak sóhajtozásra tellett. Ahogy ültem a kád peremén, ő megfordult, lábát átvetette lábaimon és lassan az ölembe ereszkedett.

Megfogtam a derekát, és egyszerre csak - életemben először - megéreztem a behatolás semmihez sem foghatóan finom érzését. Talán a túlpendülő feszültség, talán a gyakorlatlanság okozta, szinte azonnal felrobbantam, mint egy elfuserált patron. Isteni volt, de rájöttem, nem ez az igazi. Kati huncutul kacagott:
- Nem csoda, hogy ilyen türelmetlen, hiszen elég sokat kellett várnia idáig - mondta.
Kimásztunk a kádból és megtöröltük egymást. Ő a karjaimba bújt, és ez mindennél többet ért számomra. Behívott a szobájába és lefektetett abba a finom nőszagú ágyába. Meztelenül sétált előttem, és én megéreztem benne a fel nem oldott feszültséget. Minden mozdulata kihívás volt. Újra feszíteni kezdett valami, és én már jól tudtam, hogy mi az.

Lefeküdt mellém és hosszan megcsókolt. Egészen más volt, mint a tinilányok felületes csókjai. Ez maga volt a romlott gyönyör. Dús ajkai végigszántották a nyakam, majd vissza-visszatértek. Ma is emlékszem, a csókjainak enyhe narancsíze volt. Éreztem, újra a ,,kezében van" az irányítás. Tartottam egy újabb felsüléstől, elhatároztam, hogy most én akarok neki örömet szerezni. Elővettem minden elméleti ismeretemet, már amennyire a szituáció és az agyamra ereszkedő lila gőz ezt megengedte. Lassan végigcsókolgattam a melleit, megízleltem a mazsolát, ami oly hetykén remegett az édes kis sütemények tetején. Belecsókoltam a köldökébe. Ekkor megmozdult a csípője, feltárta combjait, és én rögtön szembe találkoztam nedvesen vágyakozó nagyajkaival. Sokszor elképzeltem azelőtt, milyen is lehet egy franciacsók, de ez lényegesen más volt. Teljesen természetes. Kutatni kezdtem nyelvemmel, éreztem, ahogy megfeszül és elernyed a teste. Egyre többet időztem azokon a tájakon, ahol érezhetően kedvére volt a találkozás. Rövidesen egyetlen pontnál állapodtam meg, ott, ahol már - mint a héjából félig kibontott apró mandarin - hetykén várakozott a nedvesen lüktető csikló. Lassan én is lázba jöttem. Kati ujjaival hajamba markolt és hangosan nyöszörgött.
- Gyere most! Rögtön! - lihegte és magára vont.
Szinte azonnal eggyé lettünk. Lassan mozogtam, nehogy megint túl gyors legyek. Mikor - tartván az akácfán látottakból - óvatosan tövig hatoltam, Kati felsikoltott. Nem, ez nem a fájdalom, tudtam. Gyorsultunk. Lendületesen csapta magát alulról a hasamhoz. Egyre feljebb kúszott agyamban a köd. Láttam a gyönyörtől fénylő arcát, tágra nyílt, semmit sem látó szemeit, remegő ajkait, és tudtam, ezt akartam elérni. A felgyorsult mozgás egy pontján megdermedt, apró kis csípőmozgásokkal rángatózott a teste, s én éreztem, hogy belül teljes hosszában lüktetve rám feszül. Nem mozdultam, de az ő kicsiny mozgásaitól éreztem, hogy közel a vég. Hosszan és újra meg újra elérte alattam a gyönyör. Végü én sem bírtam tovább, szédítő sebességgel szabadultam meg az ágyékomat feszítő érzéstől.

Sokáig feküdtünk így egymásba öltve, míg magunkhoz nem tértünk. Kedves volt és gyöngéd. Sokáig simogattuk egymást. Elmondta, hogy régóta figyel, tudta, hogy tetszik nekem. Tudta azt is, hogy aznap este figyeltük. Nekem játszott, de az a szemét mindent elrontott. Elhatároztuk, hogy ami történt, az csak a kettőnk ügye.

Szüleim - ma is vallom - semmit sem tudtak az egészből. Megelégedett nyugalommal vették tudomásul, hogy nem járok el otthonról, nem kell kémkedni utánam és az épp soros barátnőm után. Egyik délelőtt megrémültem, mert anyámat láttam Katival beszélgetni a posta előtt. A találkozás elkerülhetetlen volt, én azon tűnődtem, képes leszek-e majd fapofát ölteni vagy sem. Ahogy odaértem hozzájuk, anyám dicsérőleg megjegyezte, hogy sok jót hallott felőlem Katitól. Illedelmes, udvarias gyerek vagyok ám én, segítek szatyrot cipelni, meg ilyesmi. Alig bírtam a röhögést magamban tartani. Katira néztem. Neki csak a szeme sarka nevetett. Megborzolta a buksimat amúgy ,,nagymamásan" és elbúcsúzott.
- Nem is értem, miért pletykálnak erről a derék lányról annyi rosszat - mondta hazafelé anyám, és ettől teljesen megnyugodtam.
Ezek szerint nekik lila dunsztjuk sincs semmiről. Egyedül a Dodó sejthetett valamit, mert ő tudta, mikor mit csinálok, és a rendszeres találkozásoktól addigi napirendem gyökeresen átalakult. Nem szólt ő semmit, csak igen gyakran és jó szaftosan kitárgyalta velem Katim minden szemmel látható erényét, közben - úgy ércesen - engem figyelt. Nem kellett tartanom tőle, jó haver volt.

Karácsony előtt néhány nappal ,,fontos" ügyben újra felkerestem Katit. Csalódnom kellett, mert vendége volt, az unokahúga látogatta meg Ceglédről. Lia tejfölszőke, sima, hosszú hajával és tizennyolc évével érett nő volt. Én akkor is csak Katit láttam. Iszogattunk és beszélgettünk, főként semleges témákról. Én kezdtem a távozás gondolatával foglalkozni, mikor Lia hirtelen megszólalt:
- Szóval ő az a srác, akiről annyit beszéltél?
Melegem lett a gondolattól, mi az, amit Lia tudhat rólunk. Rövidesen kiderült, hogy mindent. Feszélyezett Lia jelenléte, még csak mozdulni sem mertem. Kati tartózkodásomat egy hosszú, mély csókban oldotta fel, és azonnal a nadrágomba mart. Ennek fele sem tréfa - gondoltam, de akkor már az ágyon feküdtünk összegabalyodva. Kati ezúttal fölém kerekedett - ezt szerette legjobban - és hosszan, körkörösen mozogni kezdett. Simogatta formás melleit és teljesen magába fogadott. Eszembe jutott Lia. Vajon mivel üti agyon az időt, míg mi egymással foglalkozunk? Még ugyanabban a fotelban ült, de már teljesen meztelenül. Mint egy istennő. Hosszú haja hegyesre cirógatta rózsaszínű mellbimbóit. Keresztbe tett kezével a melleit izgatta, másik kezével már mélyen combjai közt járt. Ekkor vettem észre, hogy dombocskája teljesen csupasz. Izgató volt, ahogy bennünket néz és közben simogatja magát. Kati mozgása lelassult, majd leszállt rólam. Fogalmam sem volt, mi készül mindaddig, míg Lia lassan az ágyhoz nem lépett. Megcsókolt, de úgy, mint egy megvadult nőstény. Hosszú ujjaival végigszántott a testemen. Kezébe vette félárbocra ereszkedő, csúszós vesszőmet, majd nekilátott, hogy életet leheljen belé. Csábos, vörös ajkai skarlátszín gallérral vették körül a tenyeréből kiálló részét. Isteni érzés volt. Tenyeremmel végigsimítottam felém domboruló fenekét, majd csupaszon epekedő ágyékára tévedtek ujjaim. Finoman elkentem a rózsás ajkakon gyülekező harmatcseppeket, majd csúszós ujjammal rátaláltam csiklójára. Csendben felnyögött, majd lassan ráemelkedett az előbb kezelésbe vett, de már büszkén feszítő szerszámomra. Noncs olyan brazil szambatáncos, aki úgy tud mozogni, mint Lia akkor tette. Teljesen elszédültem tőle. Katim közben sikogatott, csókolgatott és örömmel szemlélte, ahogy egyre felhősebb tekintettel nézek rá. Én is simogatni kezdtem, és azt gondoltam, egyebet nemigen tehetek vele.

Honnan, honnét nem, előkerült a vibrátora. Nem sejtettem, hogy van neki, habár a magányos élet sok mindenre ráveszi az embert. Bekapcsolta, és gyengéden a kezembe csúsztatta. Biztatóan megcsókolt.
- Segíts, édes! - súgta és farral felém fordult.
Én óvatosan mozgatni kezdtem a rudat először szeméremdombján, nagyajkai körül, majd az ajkakon végig kívül és belül. Szemmel láthatóan megduzzadt és megnedvesedett a mennyei pokol bejárata, így lassan belehatoltam a zümmögő kis eszközzel. Körbe-körbe mozgatva haladtam benne beljebb, Kati mozgása elárulta, hogy jó úton járok. Sokáig folytattam, mire rájöttem, hogy a csikló mögött nem túl mélyen van egy nagyon érzékeny terület. Ezt kezdtem ingerelni a vibrátor hegyével, mire Kati teljesen kifeszült és ficánkolni kezdett. Közben Lia mély búgó hangján felsóhajtott, megrándult és rám omlott. Katival folytattam a megkezdett játékot, míg a fejét hátra vetve fel nem sikkantott. Lábujjai szétnyíltak és hátrafeszültek.
- Ne hagyd abba - sóhajtotta, és én addig folytattam, amíg ő is az ágyra nem rogyott.

Nagy csend volt percekig, csak én nem tudtam nyugodni, mert valaki ott lent nem vette tudomásul, hogy vége a játéknak. Simogattam a lányokat, és ettől az izgalmi állapotom cseppet sem enyhült, sőt! Lia kiszédelgett a fürdőszobába, lassan Katim is magához tért.
- Ó, te szegény! - nézett még mindig ágaskodó hímtagomra. - Hiszen te még éhes vagy - incselkedett.
Simogatta, dédelgette, melleivel hozzá dörgölőzott, amitől lassan ő is újra kimelegedett. Felkelt, az éjjeli szekrényből kis tégelyt vett elő és bekrémezte magát. Háttal feküdt mellém, vesszőmet a combja közé fogta. Mozogni kezdett és hamar megéreztem, hogy újra behatoltam. A szokottnál szűkebb volt a hely, de könnyen, tövig be tudtam jutni.
- Ne mozogj - súgta, majd kézbe vette a vibrátort.
Felhelyezte magának, én ekkor jöttem rá, hogy melyik kapun is jutottam be az imént. A vibrátor lassan mozgásba lendült, majd teljesen felcsúszott. Isteni érzés volt, ahogy Katim egyszerre ingerelt engem és önmagát. Lassan, ütemesen és egyszerre kezdtünk mozogni, közben Kati varázslatos gyönyörökkel lepett meg. Ziháltunk mindketten, majd kisvártatva együtt jutottunk a csúcsra.
- Na, szép dolog - szól Lia az ajtóból. - Kicsit kiteszem a lábam, és ti mindjárt rosszalkodtok.
Leült velünk szemben és mosolyogva szemlélte az ágyon tárulkozó csendéletet. Lassan felkeltünk és zuhanyozni mentünk. Még le sem szappanoztuk egymást, mikor a szobából egy halk, zümmögő hangocska szűrődött ki. Összemosolyogtunk, majd fürdés után kiültünk a könyhába, hogy ne zavarjuk Liát az ábrándozásban.

Közel két éven át tartott a viszonyunk. Liát többé nem láttam, de Katihoz rendszeresen feljártam. Hogy kivirult a lelkem - jegyezték meg némi éllel Katiról a vénysszonyok. Én büszke voltam rá. Aztán ő észrevette, hogy belém szeretett, és megkért, ne találkozzunk többé, hagyjuk abba, mielőtt elfajul a dolog. Ő jóval idősebb, nem akar érzelmileg tönkremenni, nem akarja kiélezni a köztem és anyámék közt feszülő ellentéteket sem.
- Te most a jövődre koncentrálj. Tanulnod, fejlődnöd kell, aztán meg kell találnod a nagy őt - mondta az utolsó délutánon.
Sírtam, mint egy csecsemő, ő homlokon csókolt és elbúcsúzott. Sokáig nem tudtam betapasztani a hiányától keletkező rést az életemen. Még sokáig láttam őt, beszéltem vele és ő segített az élet nagy dolgaiban. Még ma is előfordul, hogy ha bántva érzem magam, az ő emlékeibe menekülök. Sokat segített, hogy a lányokkal való viszonyom helyes útra terelődjön, hogy sikerüljön eldobni a kóros gátlásokat. Ma jó házasságban élet, és a feleségem még ma sem érti, miért vigyorogtam olyan jót, mikor a fiunk egyik tankönyvében egy nagy vörös szívbe a tanárnője nevét találtam beleírva: Szeretlek Kati néni!

Szexi fotók, pornó képek