Középkori szexfantázia




A királyné palotájába hívatott az egyik miniszter, ezért voltam a városban. Máskülönben otthon múlatom az időt. Unalmas dolog a politika. Igazán küldhetett volna egy futárt, felesleges lett volna csak emiatt odautaznom. De engedelmes alattvaló vagyok most és egyébként sem volt semmi izgalmas, amit az udvari zsivajtól távoli magányomban csinálhattam volna.
A városnak egy évvel ezelőtt lett új ura, egy keletről jött izmos hős, Batbayar, aki három sárkányt ölt le a hercegnőért – legalábbis a legenda így szól. Valamennyi igazság csak van benne, hiszen az esküvő és a koronázási ceremónia után szinte azonnal bevették magukat a hálószobába és a szolgák elmondása szerint azóta szinte ki sem jöttek. Egy év hancúrozáshoz pedig kitartás és erő szükségeltetik. A sárkányölő hős állítólag nemcsak mátkáját, de annak szolgálóit is előszeretettel kényezteti. Annabell, a királyné öltöztető szolgálója két hónappal a frigy után már gyermeket várt, míg Valeria, a királyné azóta sem.
A város és a hozzá tartozó kerületek ügyes-bajos dolgai teljes egészében a miniszterek kénye kedve szerint alakulnak. Nincs nagy mozgásterük, hiszen a szinte folyamatos portyázások és betörések miatt örülni lehet, ha egy csekélyke védelmet fenn tudnak tartani és a szegényeket megmentik az éhínségtől. A vetés nagy része vagy megfagy, vagy elviszik. Jórészt az őszi vásárokon szerzi be a tárnokmester az éves ellátmányt, amit a Kaszárnya alatt lévő pincerendszerbe dugnak el. Ide eddig még sosem jutottak be a portyázó hadak.

Engem nem nagyon izgatott akkor a politika. Igazából szinte semmi sem izgatott akkortájt, egészen addig, amíg meg nem láttam a szolgálót almás kosárral.
Egy árkádos folyósón jött velem szembe. Percek óta senkivel sem találkoztam az épületben, az is lehet, hogy ebben a szárnyban csak mi ketten voltunk. Közepes termetű, fiatal lány volt. Csillogó zöld szemével a tekintetét éppen a mellkasomon legeltette, lebomló vörös hajában a délelőtti napsugár játszott. Fonott copfban omlott a mellére, ahol egy szív alakú medált hordott. Ruhája egyszerű szürkés volt, semmi díszítés, semmi pompa, de nagyszerűen hozzásimult az alakjához: formás melleket és feneket sejtetett.
Tekintetünk találkozott. Kéjes vágyak gyúltak mindkettőnkben. El akart haladni mellettem, de én útját álltam, azonban nem értem hozzá. A lány enyhén remegett, arcán a szeplők összemosódtak. Illata, mint friss virágoké, most is érzem. Közelebb léptem, lágyan megsimítottam a nyakát és belecsókoltam telt ajkaiba. Remegett, de nem a félelemtől, hanem a vágytól. A karjában tartott almáskosár leesett a földre, az almák szétgurultak a folyósón. Hangosak lehettünk, de én már semmit sem hallottam, csak a lány szívverését és halk cuppanásokat. A heves csókolózás közepette hozzám nyomta derekát. Kezemmel belemarkoltam a fenekébe. Felkacagott. Karon ragadott és egy közeli barna, faragott ajtón keresztül egy elhagyatott hálókamrába jutottunk. A szoba félhomályában kivehető volt egy könyvespolc, egy olvasóasztal és egy baldachinos ágy. Minket az utóbbi érdekelt.
Levetette magát hassal a párnákkal telerakott ágyra, én felhajtottam a szoknyáját és feltűnt kerek, világos popsija és simára borotvált, nedves puncija. Tenyeremmel rámarkoltam és maszírozni kezdtem. Mosolygott. Szeméremdombját és az ajkakat dörzsöltem a tenyeremmel, ujjaimmal játékosan keresgéltem a nagyobb gyönyöröket. Kéjesen sóhajtozott. A puncija szinte csöpögött a vágytól. Hirtelen két ujjammal felszarvaztam. Az szolgáló magáról megfeledkezve felsikoltott a fájdalomtól. Nemsokkal több hely volt benne, mint a két ujjam. Illett rám, mint kardra a hüvely. Miközben ujjaimat ki-be húzkodtam belőle, előrébb húzódtam és lágy csókokat leheltem az igyekezet hevében kipirult arcára. Tekintete mégtöbb gyönyörre vágyott. Ahogy a leány egyre hevesebben pihegett, úgy lett a kezem is egyre gyorsabb. Forró volt az öle, mint a kemencék mélye és el akarta nyelni nemcsak az ujjaimat, de az öklömet is. Már a lányka egész teste mozgott a bíborral hímzett párnákon, vonaglott a kezem alatt. Szemét behunyta, ütemesen nyögdécselt. Csodálatos teremtésnek láttam ekkor…
Néhány perc múltán egészen megfeledkezett magáról. Bal kezével beletúrt vörös hajába, majd felkönyökölt. Jobbjával melleit szorongatta és hangosakat nyögött. Teljesen megváltozott: a szelíd szolgálóleányból vággyal táplálkozó buja kéjnő lett. Elő akartam kapni a farkamat és meg akartam hágni. Belevágni duzzadó hímtagomat és úgy megszeretni, ahogy még szolgálót nem szerettek. Én akartam markolni azokat az almaformájú melleket, én akartam csapkodni a pirosodó popsikat, én akartam mélyen beleélvezni a lucskos punciba, amiben jelenleg ütemes módon járt ki-be a két ujjam. Túl késő volt már ehhez. A lány hasa és gerince megmerevedett, ajkát, mint falatra várakozó fióka szétnyitotta, de néma maradt. Lassítottam és egyre mélyebbre törtem kezemmel. Teste megfeszült, vonaglott, majd hangos sóhaj kíséretében elernyedt. A párnák, mint rég nem látott otthon fogadták be kielégült testét.
Ott feküdt előttem, felhajtott szoknyával, eláztatott puncival és pihegett a fáradtságtól és a hirtelen jött, nemvárt élvezettől. Én azonban még játékban voltam. Levettem az ingemet és kigomboltam a nadrágomat. Vágytól duzzadt a farkam.
Végigsimítottam a lány derekán, popsiján és combján, majd kértem, hogy üljön fel. Tudta mi következik. Csöndesen engedelmeskedve az ágy szélére ült, levette felsőruháját és a szoknyáját. A még nedves puncija alá betett egy önfeledten hintázó leányt ábrázoló párnát és megcsókola a makkomat.
Néhány ártatlan csók után megmarkolta az egészet és betette a szájába, ahol nyelvével csiklandozta, játszott vele. Közben felnézett rám, egyik kezével belemarkolt a fenekembe, másikkal a vesszőmet fogta. Alig bírtam tovább. Két kézzel megfogtam a fejét és erőteljesen mozgatni kezdtem benne magam. Meglepődött, de nem ellenkezett. Egyre ütemesebben mozogtam benne, a leány is ráérzett a mozgásomra és nemcsak engedte, hogy meghódítsam a száját, de nyaldosott, szopogatott is. Farkam hatalmasra duzzadt. Az első adagot a szájába lövelltem, majd gyorsan kihúztam és a maradékkal a mellét és az arcát terítettem be.

※※※



Fél óra múlva már a miniszter irodájának foteljében terpeszkedtem és próbáltam arra koncentrálni, amit mond, de minduntalan elkalandozott a figyelmem. Újra és újra megjelent a képzeletemben a lány a vörös tincseivel és almáival. Alma…
– …alma. Rám figyelne, uram? – förmedt rám a miniszter.
Összébb kaptam magam és rátekintettem. Középkorú férfi, kétségbeesett arc. Ez volt a miniszter. Amikor az apja meghalt a Hidegben, akkor költözött be a palotába és az őrségben vállalt szerepet. Két éve nevezték ki tárnokmesternek és teljesen nyilvánvaló volt még az ő számára is, hogy nem ért hozzá és ötlete sincs, hogy mit csináljon. Itt jöttem én a képbe. Először is, szerencsésebben túléltem a Telet, mint ő, ráadásul van egy pompás birtokom is, amit én igazgatok. Rendszeresen jártam hozzá tanácsokat adni.
– Kérem – mondtam, hogy mondjak valamit.
– Épp azt magyaráztam, hogy a gabonakereskedelem nem áll jól, viszont kiváló gyümölcsöket termelünk. Hozattam is kóstolót az almákból, de úgy tűnik, hogy a szolgáló eltévedt valahol útközben…



Szexi fotók, pornó képek


Szőke pina     spermás száj     Szexi szelfi     Amatőr Nagy mellek     

Szexi néger picsa     Pinába élvezés - creampie     Megkötözve, bdsm kép     Vékony leszbi lányok nyalakodnak